By: 002

Neszmélyi faluséta ínyencségekkel

Neszmély a Duna és a Gerecse között elterülő, boráról is nevezetes település. És még sok másról is, melynek megismerését egy faluséta keretében mutatunk be önöknek.


Neszmély faluséta ínyencségekkel

 

A Gerecse-hegység és a Duna közé szorulva húzódik egy kis falu, melynek neve évszázadok óta összefonódik a borral. Neszmély, a Komárom-Esztergom közötti út mentén hosszan elnyúló település. Történelme, hagyományai és épített öröksége, valamint ízletes borainak megismerése kínálják magukat az ideérkező turisták számára.

 

Az ajánlott faluséta, a település nevezetességeit, a táj szépségeit és kulináris ínyencségeit mutatja be.

Útvonal: Polgármesteri Hivatal  - Református templom – Vár - Sertésvölgyi pincesor - Király-kút - Szöllösi pincészet – Iskola – Villasor - Göte-sori pincék – Duna-part – Hajóskanzen.

A séta időtartama kb. két óra.

Szintkülönbség: 230 m, távolság kb. 5 km.

Személyautóval a 10-es főúton érkezhetnek Neszmélyre Esztergom vagy Komárom irányából a 66-68 km között. Ajánlott parkolás a Polgármesteri Hivatal (Főút 129.) előtt vagy a közeli Művelődési ház mögötti parkolóban (Hősök sora 2.)

Autóbusszal Tatabánya- Esztergom közötti járattal vagy Komárom felől Budapest irányába tartó járatokkal. Ajánlott megállóhely: Neszmély, Művelődési ház.

Vonattal: Komárom - Esztergom közötti 4-es vonalon, Neszmély állomásra érkezve, majd onnan a falu közepe felé sétálva a Főúton érkezhetnek a Polgármesteri hivatalhoz.

Kerékpárral az EUROVELO 6-os kerékpárutat, illetve nyomvonalat követve érkezhetnek Neszmélyre, melyet még  az Által-éri kerékpárúton Tata felől is elérhetnek.

Vízi úton a Duna 1741- 1743-as folyamkilómétere közötti szakaszon az u.n. Szent István kikötőnél tudnak kikötni, jelenleg itt folyik a jövőbeni kompkikötő kialakítása is. Jachtokkal pedig a Hajóskanzen mellett, a Neszmélyi-szigeti ágban tudnak kikötni.

A múlt felidézése:

Neszmély kétségtelenül a "Hadak útján" található. Évezredek óta a Duna mente volt a felvonulási helye békeidőkben a kereskedőknek, háborúban pedig a hadaknak. A római korban Felső-Pannónia, később Magyarország ezen része ősidők óta valóságos átjáróháza volt a különböző népeknek és azok hadainak keletről nyugatra és ellentétes irányba is. A Duna biztosította a megélhetésen kívül a közlekedést és kereskedelmi kapcsolatokat is. Ugyanígy a partján húzódó szárazföldi út.

A Duna-völgye már a történelem előtti korban is az előember szálláshelye volt. Erre bizonyíték Samu, az előember koponyacsontja a közeli Vértesszőlősön. A bronzkori leletek is bizonyítják, hogy ezen a tájon már az ember tartósan megtelepedett. A vaskor már a kelták kultúrájának időszaka volt. Ők voltak az első beazonosított népcsoport, mely Neszmélyen és környékén itt hagyta kultúrájának nyomait. Talán az Azao nevű erődítményük lehetett ezen a vidéken.

A Dunának ez a szakasza az I. évszázadban Augustus császár hódításaként Pannónia provinciaként került római irányítás alá. A barbár betörések ellen a "Limes" mentén végig erődítményeket hoztak létre a rómaiak, így a mai Neszmélyen is létezett ilyen őrtorony. A limes erődítményeinek, póstaállomásainak és az út építéséhez használt mészköveket Neszmély körüli bányákból és a dunaszentmiklósi Kőpite nevű hegy szolgáltatta. (Ez utóbbi ma is a római bányát bemutató hely!) A hatalmas kőtömbök szállítására külön utat építettek, mely ma is meg van, kétezer év elteltével!

Mindezen fényes kultúrának a népvándorláskori hullámok vetettek véget a hunok, kelták, avarok, frankok pusztításával.

A magyar honfoglalást követően Neszmély valószínűleg a fejedelemi udvarhoz tartozott, míg a Komárom felé eső rész Koppányt illette. István király idejében a vármegyei beosztás szerint Komárom vármegye határtelepülése volt.

Neszmélyről az első írásbeli dokumentum 1216-ból származik, ekkor Nezmel alakban írták. Károly Róbert idejében ezt a falut Launai Miklósnak adományozta, ki később birtokáról Neszmélyi Miklósként használta nevét. Ő volt Nagy Lajos király nevelője, majd titkos kancellárja, esztergomi kanonok, majd pécsi püspök.

Neszmély község a 15. század elején már mezővárosi ranggal rendelkezett. Valószínűleg Nagy Lajos királytól kaphatta ezt a kiváltságot. Mátyás király további adókedvezményben részesítette lakóit.

A Mohács-i vész után másfél évszázadig a település és környéke a törökök és a magyarok, illetve a császári seregek és a török seregek közötti csatározások véres helyszíne. Mátyás király virágzó városkája a 16. század végére szinte az enyészeté lett!  Ám Neszmély ekkor nem csak a hadakozások helyszíne, hanem a Dunán halászó helyiek egyik fontos halászhelye. Akkoriban itt még bőven volt a Duna legnagyobb halából - a vizából. A neszmélyi halászok is igen bőséges fogásokkal büszkélkedhettek, melyek egy részét a komáromi várnak adták el. 1576-ban Neszmélynél és Dunaalmásnál vizafogó céget állítottak fel, mely jelentős fogást biztosított.

1565- os török portai összeírás szerint a faluban csak 6 ház volt! Ebben körülbelül 8 család élt mintegy 80 fő személyében. Neszmély pont az ütközőzónában feküdt. A török is próbálta a maga hatalma alá hajtani és a király is igyekezett erre felé hódítani. Ez rengeteg szenvedést és elnéptelenedést okozott.

A 18. századra Neszmély ismét benépesül. A békés évek beköszöntével Neszmély ismét Komáromhoz tartozik és ekkortól megindul az udvartelkes gazdák betelepülése. Ők válnak a neszmélyi nemesi családokká. 46 nemesi család, kézművesek és jobbágyok lesznek a település lakói. Ekkor kezd felvirágozni a már középkor óta ismert szőlőművelés és a borkészítés is ebben a faluban és közvetlen környékén.

A 19. században ismét a hadak felvonulásának színtere lett a falu, hiszen a magyar szabadságharc eseményei kihatással voltak erre a településre is. Ezen keresztül vonultak a magyar és osztrák hadak is a csataesemények sodrában.

Éppen átlépjük a 20. század küszöbét és máris a Nagy háború tizedeli a falu lakosságát. Bár, nem itt, hanem távoli harcmezőkön - Doberdónál és az Isonzónál, a Kárpátokban ontatott ki neszmélyi vér. Ennek emlékére állíttatott a falu első emlékműve is. A katasztrófa csak ezután éri igazán a falu közösségét, hiszen a Trianon-i döntéssel egycsapásra a határra került a község. A Duna immár nem összekötött családokat, településeket, hanem a rákényszerített határ következtében elválasztott. Tragikus következményekkel járt ez mind gazdaságilag, mind társadalmilag. Még szinte fel sem ocsúdott e csapás alól a falu - rövid időre a Felvidék ismét egyesült Magyarországgal -  szinte máris a következő világégés tizedelte.

A második világháború is pusztított. Emberéletet és megtakarított javakat egyaránt. A frontvonal nyugatra húzódásával ebben a faluban is összecsapásokra került sor. Nem volt elég, hogy fiainak java része odaveszett a Don-kanyari harcokban, a maradék népességének is egy része a háború közvetlen áldozatává vált 1944 decemberében. Mintegy két hétig pusztító tűzérségi és gyalogsági tűzharc alakult ki a német és szovjet katonai alakulatok között. 

A Párizs-i béke megint elszakítja a falu lakosságát a Duna túloldalán lévő rokonoktól. Szó szerint anyát a fiától, melynek következménye volt, hogy évekig nem láthatták egymást! De elérkeztek a békeidők. Azonban a tulajdonviszonyok gyökeresen megváltoztak a szocializmus éveiben. A két települést összevonták és Neszmélyből meg Dunaalmásból Almásneszmélyt hozták létre.  Minderre a gyógyír csak az 1990-es rendszerváltozás volt.

A faluséta

A legjobb kiindulási pont a falusétához a Polgármesteri Hivatal elötti Neszmélyt ábrázoló térkép.Ezen a falut ábrázoló információs táblán láthatók a falu főbb nevezetességei, illetve a település kiterjedése. Rátekintéssel felfedezheti a séta útvonalát és annak megtekintésre érdemes helyszíneit, a Magtártól a Református templomon, Sertésvölgyön, Villasoron át a Hajóskanzenig.A térképet nézve látható délen a Gerecse hegyvonulata, míg északon a Duna-folyó szegélyezi a települést.Induljon el a főút mentén keleti irányba (jobbra). Rövid sétát követően (230 m) bal oldalra tekintve felfedezhetik a gazdasági élethez kötődő, ma már régiségét illetően is, említésre méltó épületet.

Magtár

A 18. század elejétől ebben az épületben a közeli földeken termesztett gabonának a tárolóhelye volt. Innen szállították szekerekkel őrlésre a Dunán horgonyzó, úszó hajómalmokra a gabonát. Előfordult, hogy a gazdák közvetlenül az innen származó gabonát is értékesítették a közeli tatai piacon. Közvetlen szomszédságában volt hajdan a Hangya szövetkezet boltja.

A Nagy Háború emlékműve

Amennyiben áttérnek a főút másik oldalára, az I. Világháború áldozatainak emlékét megörökítő kőoszlopot láthatják, mely egyike a falu legrégebbi köztéri emlékműveinek. A falu 50 áldozatának nevét tartalmazó emlékművön a kiterjesztett szárnyú turul madár őrködik.

A tér másik oldalán a neszmélyi Művelődési Ház található, melynek ablakaira festett képek a falu nevezetességeit ábrázolják. Előtte egy nagyon régi szőlőprés található, melyet frissen ültetett neszmélyi szőlőpalánták öveznek.

 

Református templom

Neszmély  legrégebbi egyházi épülete a Református templom. Kétséget kizáróan közékori épület, melyet valószínűleg a  14-15. század fordulóján építettek. Erről tanúskodik a templom tornyának alsó harmadában található szépen faragott ablaknyílás is, illetve a térséget bemutató korabeli térképek is. Egyes feltételezések szerint a török hódoltság alatt a templomot és tornyát mecsetté és minaretté alakították. Pontos adataink nincsenek erről az időszakról, ahogy arról sem, hogy akkoriban Neszmély hozzátartozott-e a hódóltsági területekhez. Mindez csupán rövid ideig lehetett, mert a hódoltság végére rommá vált. A 17. században, ismét keresztény imahellyé építették a templomot és az akkora már szinte teljesen református egyházközösségé lett. Ebben az időszakban alakították ki védelmi célokat szolgáló létesítményeit: a lőrésekkel ellátott kő kerítést és a két kapuzatot is. A gótikus építészet jelei első sorban a torony kicsiny világítóablakain és a főhajó oldalának csúcsíves ablakain figyelhető meg.

Sétáljon el az útjelző táblák szerint, a Szentmiklósi úton, a Várhegy irányába, az utca végén található buszfordulóig. (750 m)

Neszmélyi vár

Amennyiben rászánja magát, felkapaszkodhat a falu végében emelkedő Várhegyre. Az út igen meredeken vezet fel, közben 40 méter szintkülönbséget kell leküzdeni.A verejtékes kapaszkodást kárpótolja a látvány! Itt található a falu egyik legszebb kilátópontja. A 190 m-es tengerszint feletti magasságban csodálatos panoráma nyílik elénk a Duna folyó mindkét oldalának településeivel és az azokat körülvevő dombokkal. A hegy névadója az  1400-as években épített vár, melyből mára csak egy  lakótorony csonkja. A szabálytalan alaprajzú vár esetleges további maradványait még feltárásra várnak. A 18. században pusztulhatott el. Építőanyagát széthordták,részben a régi neszmélyi épületeket erősíti. A legenda szerint a falu neve is e Várhegyhez köthető, hiszen a hegy kiváló megfigyelőhely volt. Az őrtállók ha  felfigyeltek nagyobb mozgásra figyelmeztették egymást azzal a mondattal, hogy “nesz jön a mélyből”! Nos ebből a kis mondatocskából alakult ki a “neszmély” szó és lett a falu névadója. Ez persze csak legenda!  A valóságban Neszmély egy szláv személynév változata, melynek jelentése: aki félénk.

Neszmély középkori neve Langdorf - magyarán Hosszúfalu. Ezt a nevet praktikus okok miatt adták, hiszen valóban hosszan elnyúló falu volt - és a mai napig is az -  a főút mentén a Gerecse-hegység és a Duna között.

Egy másik legenda is szóla várhegyről.  A hegyen található várból egy alagutat vágtak a középkori templomig és így egy védelmi útvonalat alakíthattak ki. Mesélik még azt is, hogy még a Duna alatt is folytatódott ez az alagút. A legenda azon tényre alapul, hogy valóban létezett egy pincerendszer, mely a templom és a közeli házak között húzódott (ennek vannak tárgyi bizonyítékai is). Ám az, hogy  a római kor épületeinek pincéit használhatták volna fel az építkezések során még nem bizonyított. Igaz ugyan, hogy a Várhegy tövében létezett egy római-kori torony (ez a hely Világörökségi várományos).

Leereszkedve a várhegyről a buszforduló mellett sétáljanak tovább a Sertésvölgy irányába. (300 m)

A "hegy leve" - a bor - Sertésvölgyi pincesor

A Neszmélyi borvidék híre és bora a középkortól ered. A természeti adottságainak köszönhetően már ebben a korban fontos bortermelő vidékké vált. Borai sokáig eltarthatók és messzire szállíthatók voltak. Háromtól öt évig érlelték a nedűt hordókban. Sokfelé szállították, Esztergomtól Rómáig, hiszen még a pápai udvarba is jutott belőle, melyről korabeli feljegyzések tanúskodnak. Azonban ezt a borvidéket is súlytotta a 19. sz-i filoxéra járvány. A telepített új fajtáknak köszönhetően túlélte a pusztítást. Az 1800-as évek végén kezdődött a Sertésvölgyben annak a pincesornak  kialakítása, mely Neszmélynek ma is büszkesége. A pincéket úgy alakították ki, hogy a löszfalba vájták őket és eléjük présházakat építettek. Köszönhetően régiségüknek sokuk műemlék jellegű. A pincesoron végígsétálva, ha alkalom nyílik rá, érdemes betekinteni egy-egy pincébe, sőt az itt termelt borokat is bátran ajánlhatjuk kóstolásra. A helyi gazdák szívesen kóstoltaják kézműves boraikat. Évente kétszer is nyitott mustrát tartanak. Egyet Ivó névnap környékén (májusban) a másikat pedig az újbor elkészültével (októberben). Ekkor meghirdetett rendezvényként kóstolójeggyel és pohárral lehet végigjárni a pincéket. A gazdák vendéglátása pedig messze földön híressé tette Neszmélyt.

Ínyencség a bor mellett az itt készült rétes, melyet hagyományos recept szerint nagyon vékonyra nyújtott tésztával és nagyon sokféle töltelékkel készítenek. Illetve a neszmélyi langalló (kemencében sütve, kenyértészta alapanyagból) és a fedeles leves is, mely agyagedénybe tálalt raguleves, melynek tetejét kenyértésztával fedik be, majd kemencében rásütik a tésztát. Fogyasztása frissen történik, feltörve a megsült kenyértésztát, melyet hozzá lehet enni.

 Természetesen a házilag készült tejtermékek és vendégasztal is a település egyik "vendégfogója"! Csoportos, előre bejelentett látogatóknak külön készülnek a helyiek ezekkel az ínyencségekkel. Aki csak betéved, az is számíthat arra, hogy a rétest és a bort mindenképpen megkóstolhatja.

 

A kis patak bal partján a pincesor végéig futó uton sétáljon tovább. Az utolsó pince után térjen rá a jobb oldalon induló ösvényre. Kapaszkodjon fel a zártkertek között a kerekes kútig, útelágazásig.(300 m)Balra fordulva sétáljon tovább az úton. Az útról rátekintve, balra a Várhegy és a folytatásában a Meleges-hegy, melyen már a szőlőültetvényeket is látni. Mert Neszmély arról is híres, hogy szőlői nem láthatók a falun átfutó útról. Csak felülemelkedve láthatunk rájuk. Fekvésének köszönhetően egyszerre fürdik a nap melegében és a Duna párájában, mely a kiváló termést biztosítják.

Kétszáz méteres séta után a jobb oldalon feltűnik a hajdan volt

Doletska-nyaraló.

A komáromi polgári család itt a neszmélyi domboldalban építkezett, ahonnan csodálatos panoráma nyílt a Várhegyre és a Duna-völgyre, melynek túloldalán éppen az a Radvány fekszik, ahonnan a család származhatott. A villa 1904-ben már biztosan állt, hiszen korabeli képeslap bizonyítja ezt. A kor divatja szerint svájci stílusban építették a nyaralót, ahogyan ebben az időszakban megannyi üdülővárosunkban tették. A ház mögött ma is teraszos szőlőültetvény található.

A villával szemben nyílik egy kis kapu, amelyen átlépve lesétálhatnak a völgyecske aljában található kőkeretes forráshoz.

 

Király-kút

Ma már teraszosan kialakított domboldalban található az eredetileg a 15. században kialakított, majd többször átépített Király-kút. A legenda szerint Habsburg Albert király a délvidéki törökök elleni hadjárata után, hazatértében Bécs felé e mellett a kút mellett vert tábort. Bár betegség gyötörte, mégis királyi lakomáját követően dinnyét evett, majd megszomjazott és ivott a kút vizéből. Viszont ennek az lett a következménye, hogy görcsös rohamok gyötörték, majd röviddel ezután elhunyt. Ezen szomorú esemény bekövetkezte után vált szállóigévé, hogy nem ajánlatos Neszmélyen dinnyére vizet inni! (Ezért inkább a "hegy levét", az itt termelt  borokat!) A legenda története arra is emlékezik, hogy a királyi kíséret elvonultával a kút környékén rengeteg dinnyehéjat találtak. A legenda és a valóság közötti különbség viszont  az, hogy Albert király valóban a Délvidékről Bécsbe tartott, de már nagy betegen, vérhassal fertőzötten érkezett Neszmélyre és 1439. október 27.-én hunyt el a faluban. (Októberben viszont dinnyét biztosan nem találtak ezen a tájon.) Albertet, a kor szokásának megfelelően Székesfehérváron temették el, de belső szerveit a neszmélyi templomban helyezték el urnában.

Ereszkedjenek vissza a kerekeskútig, majd tovább lefelé a dűlőúton. Ez az út mélyen belevágódik a természetes löszfalba ékes bizonyítékul a pincének is kiválóan alkalmas talajra. Az útkereszteződésnél forduljon élesen balra és haladjon tovább a Szöllősi Pincészet irányába. (800 m)

Zichy-pince, Szőllősi-pincészet

A boros pincét eredetileg 1830-ban építette gróf Zichy Miklós. A föld alatti pincét 1999-ben vásárolta meg és újította fel Szőllősi Mihály. Modern külső építkezésének köszönhetően alakult ki a mai feldolgozó épületet. A helyreállítással az egyik legszebb földalatti borospince jött létre. 65 m mélyen benyúló, korabeli nemesi címeres téglákkal kirakott boltíves helység, melynek záródásánál létrehoztak egy házi bormúzeumot is. A régi hordókból kialakított “kóstolószentély” szinte a múltba repíti a vendéget. Borai 160 hl. tölgyfahordókban és 3500 hl. hűthető rozsdamentes acéltartályban érlelődnek Híre ma már nemzetközi és még légitársaságok (Lufthansa) is rendeltek a szebbnél szebb borokból.

Ereszkedjenek tovább az úton, majd a kereszteződésnél előbb jobbra fordulva érik el a község iskoláját. (130 m)

Launai Miklós református iskola

1991-ben került átadásra a kiterjesztett szárnyú madár alakjára emlékeztető épület. Az iskola tervezője - az organikus építészet egyik kiemelkedő képvislője -  Makovecz Imre volt. Az intézmény neve egy történelmi személyhez köthető, méghozzá Nagy Lajos király nevelőjéhez. Launai Miklós tizenkét évig oktatta a majdani királyt, majd lett annak titkos kancellárja királlyá koronázását követően. Az uralkodó Neszmély községet adta neki jutalomként. A kor szokásainak megfelelően birtokáról a nevét is Neszmélyi Miklósra változtatta.Az iskolában működő könyvtár egyben a községi könyvtár is.

Forduljon vissza és sétáljon fel egyenesen az iskolával szemben fekvő tér túlsó oldalán nyíló kis utcán. (300 m)

A Villasor utca megnevezése is jelzi, hogy az 1800-as évek végétől, de leginkább a 20. század elejétől, egyre több komáromi és környékbeli tehetős szőlősgazda kezdett el építkezni. Az ide épített villák már nem csak gazdasági jellegűek voltak, hanem a család és barátok fogadására is alkalmassá vált.

Komáromi-villa

Egy igen szép példa erre a  Komáromi család villája. Az épületet a kor divatjának megfelelően építették, mely mai napig ezt a formát mutatja. A tulajdonos család, a villa régiségét még azzal is kiemelte, hogy egy 19. századi feliratos sírkövet is elhelyezett a bejárat melletti kőkerítésen.

A villa története igen érdekes. Ugyanis ezt az épület már a századfordulón itt állt nagyon hasonló méretben és formában. Egy 1910-es fotón, látszik hogy nézett ki akkor. A fotó és némi kutatómunka alapján kiderült, hogy a nyaralót Czéh István építette, aki Révkomáromban egy polgári fiúiskola igazgatója volt. A villát pedig saját lányáról, Gizelláról nevezte el Gizalak-nak. Ebben az időszakban a korabeli újságok is (Komáromi Újság) rendszeresen számoltak be arról, hogy a komáromi polgárok gyakran látogatták a neszmélyi és almási szőlőbirtokokon lévő villákat társasági eseményekké növelve jelentőségüket. Később rengeteg tulajdonosa volt a villának, a helyiek szerint állandóan új arcok jelentek meg a ház körül. Akkor még nem volt szőlőültetvény a ház előtt, viszont mögötte még nem volt erdő, hanem ott szőlőültetvény volt. Ez nem véletlen, mert fontos, hogy a szőlő minél magasabban és meredeken legyen, hogy a Duna felől érkező levegő és pára, valamint a napsütés megfelelően érje a tőkéket. Aztán a ház a II. Vh. előtt egy magánszemély kezébe került, aki nem költözött be az épületbe és az teljesen lerobbant. Viszont a háború után félt, hogy az államosítás következtében (mivel nem lakott ott) elveszik tőle, így beköltöztette idősebb szüleit, akiknek sem villanyuk, sem vízük nem volt  a házban, de sikerült megmenteni az épületet.

Aztán jött a nagy változás: 1988-ban a villát megvette Komáromi Zsigmond, aki Neszmélyen született, de 1956-ban disszidált a családjával Svájcba. Mindig visszavágyott a faluba, de nem mert egy darabig hazajönni a rendszer miatt. De aztán mikor megtudta, hogy a villa eladó, azonnal megvette és az egész épületet és a pincét felújította. Zsigmond halála után a feleség már nem tudta egyedül intézni a villával kapcsolatos teendőket, borászkodni sem tudott, így a villa és a hozzátartozó boros pince, az eszközökkel eladásra lett meghirdetve. 

A történet itt hollywoodi sztoriba vált, mert volt egy család, akik rengeteget kirándultak Komárom-Esztergom megyében és a feleség beleszeretett Neszmélybe. Azt kérte a férjétől, ha egyszer nyugdíjba megy szeretne egy kis nyaralót és a nyaraló teraszáról szeretné nézni a naplementét és a Dunát. Aztán egy következő kirándulás alkalmával a férj Neszmélyen felvitte a hegyre egy gyönyörű épületbe és azt mondta a feleségnek: ez mától a tiéd, élvezd ki minden percét! Ez volt az a villa, amit Zsiga bácsi felesége eladott. Azóta a villa még szebb lett, a boros pince még nagyobb, a tulajdonos pedig kitanulta a borászati szakmát, új területeket vásárolt a villa körül és 2004 óta megpróbálja hírét vinni a neszmélyi boroknak és Neszmély szépségének. A borászat és a tulajdonos neve: Rábai Katalin.

A villától jobbra haladva ismét egy nagyon szép kilátóhelyen gyönyörködhetnek a Duna-táj domborzatában és településeiben.

Végighaladva az úton, majd az abba torkolló ösvényen eljutunk egy kis erdős völgybe a Göte-patak medréhez. Ez egy nagyon kis patakocska, mely nagyon ritkán duzzad csak meg, főképp nagyobb esőzések nyomán. Átkelve a patakon vele párhuzamosan húzódó útra érkezünk. Ezen út mentén található, kicsit feljebb egy igazán csinosan felújított családi kúria. (400 m)

 

 

Keleti-kúria

A Keleti család nyaralója is a 19. század végének építészeti emléke. A Rév-Komáromban élő, majd  száz éve áttelepült család építette a szőlőhegy oldalába. Birtokukon a család részére igazi polgári nyaralót építettek.  A villa körül kialakított, hajdan szebb napokat megért kertje is a tájépítészet egyik remeke volt. Az épületben, a számos csaláttag befogadására alkalmas tágas szobák és kiszolgálóhelységek voltak. Teraszán sétálva, vagy kiülve az egész falu és a Duna Komáromig belátható volt. A II. Világháború végharcai során a Keleti villában volt a szovjet hadosztály parancsnoksága. Az 1950-es évek elején államosították és tanári lakásokat alakítottak ki benne.Ma ismét a villát építő Keleti család birtoka. Túl a családi igényeken, ma már bérelhető szálláshelyek várják az igényes vendégeket e remek kúriában. A közeljövőben tervezik régi pompájában visszaépíteni a díszkertet is.

 

Haladjon tovább a dűlőúton egyenesen lefelé. Sétáljon át az út jobb oldalán folyó patak felett átívelő fahídon.

Göte-sori pincék

A település földtani adottságainak köszö, hasonlóan mint a Sertés-völgyi pincékhez, itt is a löszfalba vájták a borospincéket. Az itt építkezők főleg a Komáromban élő, de itt szőlőbirtokkal rendelkező gazdák voltak.A pincék közül néhány még megőrizte eredeti, csaknem 100 évvel ezelőtti arculatát. Az elmúlt évtizedekben sok présházat átalakítottak, de szerencsére mindegyik jól beleillik környezetébe, sőt némely  még jobb ízéssel lett átépítve, mint az eredeti épület.

Visszaérkezve a főút keresztezésével érkeznek a katolikus templomhoz. (500 m)

 

Kisboldogasszony templom

 

Sokáig Neszmély vallási közössége túlnyomórészt református volt. A csekély számú katolikus hívőknek csak egy kis kápolnájuk volt. Templom építésére csak a 19. század végén kerülhetett sor, amikor a falu birtokosa a klosterneuburgi kannokház lett. Alacsony számu hívő lévén sokáig a dunaalmási katolikus egyházközséghez tartoztak. A templom helye az akkori falu felső vége volt. Védőszentje Szűz Mária. "A templom orgonáját a Klosterneuburg-i kanonokrend rendelte meg Bécsben, Ulmann József hangszerkészítőtől."(2) A két címerrel díszített timpanonon látható a Klosterneuburg-i apátság címere, akik anyagilag támogatták a templom felépítését. A másik címer pedig a győri egyházmegye címere, jelezve a közösségi hovatartozást. 1894-ben szentelték fel a templomot, melynek akkor még négy fiatornya is volt (az apostolok tiszteletére). 1944 végén a német visszavonuló seregek lövegei szétlőtték a templom tornyát. A háború utáni helyreállításkor nem volt pénz az eredeti torony megépítéséhet, így alakult ki mai tornya. Egy emléktábla emlékezik meg a templom falába ágyazva Habsburg Albert király haláláról. Meg kell jegyezni, hogy ez csak a tábla, valójában nem a mai templomban helyezték el a belső szerveit tartalmazó urnát, hanem a mai református templom területén.

A templomtól keleti irányba sétáljanak tovább és az első keresztutcán forduljanak balra, majd sétáljanak ki a Duna-partra. (200 m)

Európa "kék szalagja", a Duna jelenti a kapocs szerepét. Magyarországot köti össze Szlovákiával. Híd szerepet is betölt hiszen az úszó alkalmatosságok segítségével könnyedén átérhetünk egyik partról a másikra, illetve így, egyik országból a másikba. Az új terveknek megfelelően hamarosan megépül a Neszmély és Dunaradvány közötti komp összeköttetés is, mely megteremti a közvetlen kapcsolatot a folyó két oldalán. A határok átjárhatóságát biztosító Schengen-i egyezménynek köszönhetően ma már bárhol átkelhetünk a Dunán ellenőrzés nélkül is. A folyam kiválóan alkalmas hajózásra ezért számtalan teherhajó és személyszállító, szállodahajó is felbukkan.A neszmélyi Duna-ágon alakult ki egy olyan mellékág, mely egy öblöt alkot. Az öböl neve Szent Ilona-öböl, melyet a Neszmélyi-sziget határolja el a főágtól. A sziget valamikor gyümölcsösökkel telepített terület volt. Filmforgatás helyszíne is volt1962-ben, amikor az  Aranyember című film "Senki-szigeteken" játszódó jeleneteit rögzítették.

Hajóskanzen

A hajótörténeti gyűjtemény Magyarország egyik eredeti látványossága. A Szent Ilona-öbölben kapott helyet az ország legtekintélyesebb szabadtéri hajómúzeuma. Közlekedési- és ipartörténeti jeletőséggel bírnak a hajóskanzen területén kikötött gőzhajók. A kiállított hajók "dojenje" az 1869-es építésű Zoltán hajó, de ezen kívül is van még olyan kiállított darab, mely meghaladja a 100 évet. Az újabb úszó alkalmatosságok közé sorolható a parton kiállított, 1975-ben a Szovjetúnióban épített szárnyashajó, a norvég őrbólya és a Dunán is versenyzett motorcsónak. Sajnos a múzeum jelleggel bíró Lajta-monitort  a fővárosba szállították, a Zoltán múzeumhajó jelenleg nem látogatható, de még Neszmélyen található a skanzenban! Aki több napot is szán erre a vidékre annak rendelkezésre állnak a Neszmély hajón kialakított szálláshelynek kialakított kajütök. Számos víziélménnyel is várják az idelátogatókat.

A skanzentől ismét a falu közepe felé fordulunk, majd a vasúti töltés alatt áthaladva találjuk meg a jobb oldalon a következő műemléket.

Volt baptista imaház

Neszmélyre mindig is jellemző volt, a Dunának köszönhetően, hogy a túlparti termelők csónakokkal áthozták terményeiket és a környékbeli piacokon értékesítették. Így a felvidéki Negyed községből, az ottani baptista gyülekezetekből konyhakertészek hozták terményeiket ladikkal. A Vág-, és a Duna-menti településeken kikötve árusították a friss paprikát, paradicsomot, zöldségféléket. Magukkal hozták hitüket is, amit elkezdtek terjeszteni a faluban. Az új hit követőkre talált és nőtt a vallási közösség. Így  az 1895-ös évek táján, szükségessé vált egy imaház létrehozása.Az úgynevezett Vajas-házat vásárolták meg 1903-ban és alakították át baptista imaházzá. Ez volt a gyülekezet lelki otthona az 1965-ös dunai árvízig.

Az imaháztól csupán néhány lépés a kiindulópontunk, a Polgármesteri Hivatal épülete.

 Amennyiben ezen a túrán kissé megéheztek, megszomjaztak volna ott a remek lehetőség, hogy éhségüket a neszmélyi rétessel - kapható a hivatallal szembeni sütödénél -, illetve szomjukat neszmélyi borral oltsák a számtalan borospincék egyikében.

            Kellemes túrázást és jó étvágyat a "Neszmélyi ínyencségekhez"!

 

 

 

Felhasznált irodalom: Dr. Szénássy Zoltán: Neszmélyi krónika – Komárom 1998. (2) - Czakó Zsolt: Neszmélyi séta - Guide@Hand ( https://guideathand.com)
May - 2022
S M T W T F S
01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31  

527efb333